Hittan a gyakorlatban

"Hittanórát tartok, hogy csináljam?!?" avagy római katolikus hittanórák elméletből gyakorlatba való átültetése :)

Pozitivizmus, pragmatizmus, I. Vatikánum – 12. osztály (17-18 éves) kat.isk. 2009. október 30.


Þ Édesanya-képeket kiragasztani

Þ Két irányzat van még előttünk a 19. században – de mielőtt ezekbe belemegyünk. Megállunk.

Van-e kérdés / gondolat bennetek az előző órához, órákhoz?

  • Hol állunk most?
  • Milyen kérdések mozognak bennetek – amire fontosnak látod a magad számára, hogy kitérjünk.

A két irányzat a következő:


  • 1) Pozitivizmus (August Comte)
    • Ejtsd: ógüszt kont (1798 – 1857) francia filozófus.
    • A pozitivizmus egy filozófiai irányzat, amely két időszakban, a 19. század végén és a 20. század elején volt jellemző az európai filozófiában.
    • Ezen irányzatokban közösnek tekinthető a filozófia tudományos jellegű, racionális megközelítése, és a tudomány pozitív szerepének hangsúlyozása az életünk javításában.
    • Alapvetően a fejlődő polgárság nézete, ezért liberális szemléletnek tekintjük.
    • Egy új vallás akart megalapítani, az emberiség vallását, melynek ő volt a főpapja és a legfőbb törvényhozója. Ennek érdekében létrehozta a Pozitív Társaságot. Metafizikának tekintett és bírált minden olyan elméletet, amely elismeri a tapasztalható dolgokon túli objektív valóság létezését és megismerhetőségét, bár ő is feltételezte a külvilág létezését.
    • Kimondja, hogy az embernek nincsen szabad akarata, tehát nem dönthet saját belátása szerint.

  • 2) Pragmatizmus (William James)
    • William James (1842–1910) New Yorkban született, jómódú családban. Fiatal korában bejárta a világot, a Harvardon szerzett orvosi diplomát, ahol később pszichológiát és filozófiát tanított.
    • Egy gondolat vagy elmélet nem lehet „igaz”, ha nem működik a gyakorlatban, ha a ráépülő cselekvés nem sikeres a gondolatokon kívüli „valóságban”. Az elmélet jelentése azonos gyakorlati következményeivel!
    • A pragmatizmus nem kötelezi el magát egyetlen filozófia mellett sem, hanem „munkába állítja” a különféle elméleteket, „meglovagolja” az eszméket.

Az I. Vatikáni zsinat reakciója érthető…

  • Felvilágosodás óta: bezárkózás, kisebbség… (a megragadásra, hatalommal, erővel próbált reagálni az egyház)
    • Egyéni szabadság felé fordulás… Þ a tekintély lerázása.. Az egyház megijed kettős szempontból:
      • Félti a híveket a szélsőségektől
      • Fél a változástól (400 éve minden ugyanúgy megy…)
  • 1848-ban a szabadság iránti lelkesedés újra feléledt, sokak számára úgy tűnt, hogy nemsokára létrejön az egység a szabadság és a vallás között. De utána jött 1849 kiábrándulása, és a reakciós helyzetben újra felhangzottak azok a vélemények, melyek szerint a szabadság veszélyes a hitre, az államra, az állampolgárokra. Þ A szabadság ajtót nyit a vallási közömbösségnek, ateizmusnak, kommunizmusnak, anarchiának.

ß

  • Nem lenne-e alkalmas ebben a helyzetben ünnepélyesen elítélni egyenként ezeket a tévedéseket?
  • 1854, 1864, 1870 tehát egyetlen kampány három egymást követő, egymással összefüggő fázisát képezik:
  • 1864 Syllabus nevű dokumentum Þ A pápa célja az elméleti és gyakorlati racionalizmus ellen ugyanazt tenni, amit a trentói zsinat tett a 16. században a protestánsok ellen, tehát megerősíteni a kereszténység alapvető igazságait.
    • A legsúlyosabb az utolsó négy tétel, amely 1789 örök elveit ítéli el: a vallás-sajtó- és gondolatszabadságot, valamint állítja, hogy a katolikus vallásnak államvallásnak kell lennie.
    • Az utolsó tétel az, hogy a római pápa nem engesztelődhet ki a fejlődéssel, a liberalizmussal és a modern társadalommal.

ß

  • A Syllabus sokak számára a katolikus sötétség eklatáns példája. Az 1864-es dokumentumra sokan úgy tekintettek, mint az egyház által a modern társadalom ellen intézett sorozatos támadások újabb darabjára. A Syllabus így nem érte el célját. A szekularizációnak nem tudott gátat vetni. Tovább mélyítette a szakadékot a modern világ és az egyház között. A tévedések felsorolása sem volt szerencsés, mert súlyos örökségként nehezedett az egyházra. Pozitív hatás, hogy ösztönzést jelentett a kérdések további elmélyítésére.
    • Þ Félelem a lelkiismereti szabadság gondolatától is!

  • I. Vatikáni zsinat (IX. Piusz)
    • Dei Filius konstitúciót
      • Tanítja azt, hogy Isten léte természetes ésszel a teremtésből felismerhető.
      • A természetfeletti kinyilatkoztatás szükséges a természetfeletti igazságok felismeréséhez, melyek a Szentírásban és a hagyományban találhatók.
      • Hit és ész között nem lehet ellentét.
      • A konstitúció elítélte mindazokat a tanokat, melyek vagy alábecsülik, vagy leértékelik az ész szerepét.
        • Egyrészt a racionalizmust, amely kizárja a kinyilatkoztatás lehetőségét,
        • másrészt a fideizmust (amely tagadja a hit racionális alapjait)
        • és a tradicionalizmust (mely szerint az ember képtelen magától felismerni az alapvető metafizikai igazságokat).

Þ Az egyház tehát megmutatta bizalmát az emberi értelem erejében, még ha határait is elismeri.

  • Pápai infallibilitásról (tévedhetetlenség)
    • Csak ex chatedra
    • Amit már hiszünk

Szeretném, hogyha az egyházról alkotott képetek gyógyulna. Þ Én szeretem ezt az egyházat. Így, látva a merevségét, hibáit is. Mert jönni fog egy II. Vatikáni zsinat! Hihetetlen változások előtt vagyunk, bár a helyzetünk most még (a mai szemünkkel főleg) nem rózsás.

Þ Gyakorlat:

  • Be kell fejezni a következő mondatot: „Számomra az egyház olyan, mint…”
  • Számomra az egyház olyan, mint egy édesanya

Þ Ha van idő: mese!

Beküldte: N. Bálint, kis-tanár, teológus

Reklámok
 

One Response to “Pozitivizmus, pragmatizmus, I. Vatikánum – 12. osztály (17-18 éves) kat.isk.”

  1. […] Röviden értékelni a beadott lapokat (Lásd: feladat egy korábbi óravázlatban!) […]


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s