Hittan a gyakorlatban

"Hittanórát tartok, hogy csináljam?!?" avagy római katolikus hittanórák elméletből gyakorlatba való átültetése :)

Vallási ítéletalkotás, Istenképek, Kötődés / 2-3 óra anyaga (Dogmatika-Istentan) 11. osztály (16-17 éves) kat.isk. 2009. október 16.


Kezdésnek: Pál-dilemma megvitatása.

  • „vallásos ítéletalkotás” ¦ vallásos tevékenységek mögött meghúzódó minta a Legvégső és az ember között. Ezzel értelmezzük az élet fontos kérdéseit.
    • A vallási ítéletek nem elvont logikai műveletek ¦ visszahatnak az emberre!
    • Újból és újból szembesülünk a Végtelennel való viszonyunkban.
    • Minden szinten rendelkezünk alapmintákkal, megoldási stratégiákkal, és egy újabb megküzdött probléma módosíthat minket, más szintre vihet.
    • Nem léteznek tiszta struktúrák! ¦ mindig kulturális keretek között valósul meg.

A vallásos ítéletalkotás fejlődése (Oser). Nézzük meg, hogy a Páli dilemmára milyen válaszok adhatóak, és milyen kép rejlik mögöttük:

  • Fokozatok – 5 + 1db
  1. 1. Ember teljesen és mindenestül függ egy külső erőtől – ez rendelkezik minden felett, ez csinál mindent, jutalmaz és büntet.         

    ¦ közvetlenül beavatkozik az ember életébe, az ember csak elviseli a dolgokat.

    ¦ Isten hatalma és ember képességei ugyan nem egy, de az ember annak a nyomása alatt él, hogy mit vár el tőle Isten.

  1. 2. Még mindig külső és mindenható erő az Isten, de elismeri azt, hogy hatást gyakorolhat a Végső Valóságra.

    ¦ megelőző és büntetést csökkentő tettekkel biztosíthatja magát az Isten előtt.

    ¦ kölcsönösség áll fent, amit az ember ápolhat.

  1. 3. Függetleníti magát, elismeri saját felelősségét, erejét én énje autonómiáját.

    ¦ Az Isten létét ezen a szinten gyakran vitatja, vagy úgy értelmezi, hogy az Isten nem ideológia, hanem fontos személyektől átvet elemekből alkotott laza építmény. ¦ Nem elmélyült személyes döntés a kapcsolatban.

    ¦ külső, közösségtől jövő, példaképektől jövő csalódások töréseket okoznak a hitvilágban, vagy a világtól való egyoldalú elforduláshoz vezet.

  1. 4. Individualista – reflektív hit (fiatal felnőtt kor évei)

–          Serdülőkorban megkérdőjelezett konvencionális (megszokott, hagyományos, közkeletű) világkép.

–          Válaszút: tovább konvencionális, vagy felvállal saját értékeket. ¦ kell, hogy külsőleg lássa magát, és hogy erős ÉN-nel rendelkezzen.

–          Nem jó, ha túlzottan mindent átvesz a régi világnézetéből, vagy csak a korábbi világnézetével ellentétes véleménye marad meg.

  • A személy önazonosságát ne másoktól vegye át, de másokra reflektálva, közösség értékeit figyelembe véve alakítsa ki önmagát!
  1. 5. Összekapcsoló – elmélyülő hit (érett kor)

–          Itt az ember érzelmi szinten beépíti, amivel a 4. szinten még nem tudott szembenézni.

–          Nem tagadja, hanem dialogikusan látja, megtapasztalja és próbálja egységbe fonni az élet ellentétes oldalait is.

–          Saját meggyőződés + önmagán való felülemelkedés.

–          Misztikusi lelkület.

–          Nem saját igazságunk iránti elköteleződés, vagy önátadás hiánya, nem felületes ökumenizmus vagy mindennel való megalkuvás. ¦ nyitottság az igazsággal szemben.

  1. 6. Univerzáló, egyetemes hit

–          Mély igazságosság és szeretet

–          Kevésbé önmaguk, inkább a világ, emberiség kérdései foglalkoztatják ¦ egész emberiség problémái

–          Maradéktalanul és radikálisan Istenre bízzák magukat és az emberiség jövőjét.

Szemléltetés: Képeket hoztam be az órára, amelyeken különböző Jézus ábrázolások vannak. Beszélgetést kezdeményeztem, hogy kinek melyik kép tetszik és miért, egy-egy kép milyen érzést kelt…

Istenképek

1) Az istenkép fogalma

Definíció: Az egyén Istenről kialakított képe, amely érzelmekkel átszőtt tapasztalatokból, ismeretekből tevődik össze. Az Isten belső reprezentációja.

Az istenkép jelentősége a vallásosság szempontjából:

– meghatározza az Istenhez való kapcsolatot,

– befolyásolja a vallásosság valamint az egészség, a megküzdés, és az önértékelés kapcsolatát.

2) Az istenkép formái

Negatív, vagy torz istenképei:

  • 1/ Büntető, könyörtelen, haragos isten
    • A puritánoknak voltak ilyen istenképeik (Skóciából).
    • Következmények:
      • Ennek az istennek nem lehet megfelelni – inkább eltávolodnak tőle az emberek. (A hitvesztésben nagy a jelentőssége ez.)
      • A megküzdéseiben az ember ilyen istenképpel egyedül marad, mert a szigorú isten nem áll mellé.
  • 2/ Démoni, halált hozó istenkép
    • Valaki egy irgalmas, szerető istent hirdet (erről beszél), ugyanakkor az egész viselkedése az emberekkel azt mutatja, hogy félelmetes istenképe van.
    • Következménye a bizonytalanság, hullámzás.
  • 3/ A szigorú bíró, az ítélkező isten
    • Ez az isten mindig nézi az embert. Az isten azért néz, hogy vajon mikor követsz el valami rosszat? Az isten a viselkedésemet figyeli.
    • Fontos pedig, hogy legyen hely, ahol az ember önmaga lehet, ahol nincs ellenőrizve. Különben nem fog kialakulni, hogy vállaljon, igazán belsővé váljanak a külső parancsok. Ha valakit így nevelnek farizeussá válik: jónak akar látszani, közben sok alattomos vonás van benne.
    • Következménye a félelem.
  • 4/ A teljesítményt váró isten
    • Csak akkor értékes az ember, ha mindig dolgozik, ha mindig segít, ha mindig jót akar cselekedni. Birtokolni akarja a jót – és nem jó akar lenni! Azt hisszük, hogy Isten akkor szeret bennünket, hogyha valamit teljesítünk.
    • Az önértékelése is a teljesítménytől függ. Ha jól teljesít, akkor pedig arrogáns lesz: ő teljesít. Kritikus lehet a gyengékkel, akik nem tudnak úgy teljesíteni, vagy máshogy látják a teljesítést.
      • Vö.: Franz Werfel: Elsikkasztott mennyország

„Pozitívnak tűnő” Istenképek

  • „Bácsi” Istenkép
    • Bácsi Isten a trónon ül egy felhőn, vagy „Mikulás”, aki hozza az ajándékot, ha jó voltál…
  • Jó-tündér vagy Aranyhal Istenkép
    • Ha imádkozom, megtörténik. Teljesíti a kívánságaim, mert szeret.
  • Haver Istenkép „Tudod, hogy szeretlek” Isten
    • Van, nem annyira közeli, nem is távoli, nem avatkozik bele, mindent elnéz, „Jézus haver”.
    • Távoli, nincs még tapasztalat.
  • Pótszülő Istenkép
    • Istenről alkotott képzeleteim, vágyaim összessége
    • Pótolom, amit szeretnék, ha lenne.
    • „de ott van nekem az Isten”
  • Ideális Isten
    • Apa/anya hiány ¦ érzelmileg úgy élek túl, hogy idealizálom Istent.
      • Kismajom-műanya kísérlet. Ha az nincs, akkor megdöglik. (Mű-anya majom és kismajom kísérlete: a kismajom nem döglött meg, ha volt legalább egy “plüss” anyja, viszont ha egyedül volt, nem volt mibe csimpaszkodnia, megdöglött.)
      • Az istenkép tartalma még rendben van, a viszony problémás. Csimpaszkodás, nincs szabadság.
  • „Áldozat vagyok” Isten „Érted élek” Isten
    • Legyél hálás!
    • “Semmi sem az érdemed, mindent érted teszek, adj hálát…”

Gyógyító istenképek:

  • 1/ Teremtő, alkotó isten
    • Aki önértékelést ad az embernek. Az istengyermekség gondolatát adja: az isten felemelt magához. Egy helyes keresztény öntudatot ad.
    • Ezt az ateisták nárcisztikusnak tartják.
    • Hatékony a megküzdésben Þ mert a tehetetlenségünkben segíti, hogy nem maradok egyedül. Az események feletti kontrollt átadja az ember a teremtő istennek. Ez fontos szempont a megküzdésben, mert itt akkor nem vergődöm tehetetlenül, hanem bízom az istenben…
  • 2/ A jó pásztor képe
    • Óv, véd, szárnyalhat, bátorság a léthez.
    • Segíti, hogy a lehetetlenre tűnő dolgokra bátran, bizalommal vállalkozzon az ember. Hittel abban, aki gondoskodik.
  • 3/ A vigasztaló
    • Megvigasztal, segít.
  • 4/ Az igazságos
    • Sok igazságtalanság tapasztalata van az embernek (vö.: szőlőmunkások, tékozló fiú bátyja…).
    • Az isten igazságossága más, ami nem mutatható ki egy konkrét cselekedetből, hanem cselekedetek sokaságából, folyamatból csak…
  • A vallásosságnak milyen elemei hatnak az emberre? Þ ezek hatnak a moralitásra, gondolkodásmódra, stb.
    • 1) Hitrendszer (vallásos tudás, meggyőződés rendszer)
      • Nagy hatást gyakorol az ember viselkedésére
    • 2) Vallás gyakorlása
      • Templomba járás, Biblia olvasása, imádság, különböző rítusok szerepe
      • Otthonosságot, biztonságérzetet ad.
    • 3) Istenkép
      • Istenkapcsolat
      • Hat a vallásossági formák kialakulására Þ Mi a lényeg?
        • Kapcsolat Istennel?
        • Belső béke megteremtése?
        • Stb.
    • 4) Vallásos közösség
      • Minden közösség hat az ember életére.
      • A vallásos közösség valami többet ad hozzá.
      • Amelyik közösség nem tud támogató lenni, azt ebben az értelemben nem nevezhetjük vallásos közösségnek.
  • Meg kell különböztetnünk az isten-fogalmat, és az istenről kialakult képet. Þ két fajta tartalmat jelent ugyanarról a dologról. Az emberben ezek szorosan összetartoznak, csak értsük, hogy mit takarnak ezek a szavak.
    • Isten-fogalom:
      • Értelmi, kognitív, tanult jellegű. Bibliai történetek tartalmából tudjuk összetenni. Ez a tudatos.
      • Istenkép
        • Ami a tapasztalatokból alakul ki, és erősen érzelmekkel átszőtt. Sok tudattalan eleme van.
    • Egy egészséges embernél ezek szorosan összetartoznak, inkább különböző szinteket jelentenek (tudatos-tudattalan felé…). De vannak emberek, akiknek csak isten-fogalmuk van, nincs istenképük (nincs tapasztalatuk igazán).
      • Úgy tűnik, hogyha nincsen az isten-fogalom mögött egy jó anya-gyerek kapcsolat, akkor nehezebben kapcsolódik össze a kettő.
      • Az Istent nem lehet csak kognitív szinten megérteni.
      • Fontos megnéznünk, hogy hogyan alakul mind a két terület.

ß

  • Az istenkép kialakulása:
    • Az istenkép a családban alapozódik meg. A szülőkkel való kapcsolatából hozza az istenhez való viszonyulását.
    • A szülők Isten „előretolt bástyái” Þ amilyenek vele a szülők, olyannak éli meg az istent is magával szemben.
    • Kialakul a tekintélyről, egy másik emberről a saját viszonyulása.
    • Gyerekkorából hozza magával az ember.
    • Kérdés, hogy az istenkép apai, vagy anyai jellegűek? Þ Vannak egymástól eltérő felmérések (vö.: a kérdések feltevése, összetettség). Azt mondhatjuk, hogy mindkettő szerepet játszik. Meghatározó lesz a kötődés jellege.
    • Szerethetők vagyunk, mert a szülők ajándékként kezeltek bennünket, szerettek.
    • Az isten-fogalom (tudatos istenkép) alakulása:
      • Idősebb korban tanult.
      • Felnőttkorában alakul Þ amikor az ember reflektálni tud a saját tapasztalataira.
      • Más életében is észreveszi az isten működését.

  • Az istenkép fejlődését meghatározza még:
    • Bernhard Grom ábrája a befolyásoló tényezőkről:
      • Szülők viszonyulása
      • Más vonatkozási személyek
      • Önértékelés (központi helyen!)
      • Isten-elképzelés, kapcsolat
      • Vallásos, tanult ismeretek
      • Vallásos praxis, ima
  • Felismerés:
    • A korai gyerekkori kötődés meghatározó az ember későbbi életére vonatkozóan!

  • A kötődés által 3 dolog alakul ki:
    • 1) Kép önmagáról
      • Aki szerethető, befogadható, értékes
      • Vagy nem szerethető, rossz, értéktelen
      • Vagy hol szerethető, hol nem szerethető
    • 2) Kép az anyáról
      • Aki elfogadó, törődik velem
      • Nem vagyok neki fontos, nem értékel engem, nem fogad be
      • Néha fontos vagyok, néha nem
    • 3) Kép a kapcsolatról
      • Szoros, elszakíthatatlan
      • Elszakítható
  • Az első és legfontosabb kötődésünk az édesanyánkkal van Þ és ez a kötődés meghatározza, hogy hogyan alakulnak ki a többi kötődések.
    • Ez az ősminta meghatározza azt, hogy hogyan barátkozik, milyenek a szerelmi kapcsolatai, házasságban való kötődését, hivatáshoz való kötődését és az Istenhez való kötődését is.
    • Ez nem azt jelenti, hogy lemásolja, hanem azt hogy befolyásolja, meghatározza!

  • Milyen kötődési stílusok alakulnak ki?
    • 1) Biztonságos kötődési stílus
      • Amikor az anya mindig elérhető, védelmet ad, törődik velem, befogad.
      • Én szerethető vagyok, befogadnak.
      • A kapcsolatunk szilárd, biztonságos és elszakíthatatlan.
      • Ez fejleszti nagyon az önértékelést.
    • 2) Bizonytalan ambivalens kötődés
      • Hol nagyon szeretnek engem, hol befogadnak, hol törődnek velem – de gyakran egyszerűen nem vesz figyelembe az anyám, más dolgok sokkal fontosabbak, mint én.
      • A kötődés akkor lesz ambivalens, amikor gyakran történik ez vele! (Nem azt kell megtapasztalni, hogy mindig – hanem azt, hogy többnyire.)
      • Fontos az is, hogy tapasztalja a gyerek, ha elmegy az anya, akkor visszajön. Þ A gyermek 1,5 éves korában alakulnak ki legerősebben a kötődések… (Az első 3 év a legfontosabb idő ebben.)
    • 3) Bizonytalan elkerülő kötődés
      • Ez azok között fordul elő, akiknek az édesanyja nem fogadta el őket („Minek szültelek, csak teher vagy számomra.”) Þ ő nem ajándék, nem is kellett, nem is akarták, hogy megszülessen…
      • Ezek a gyerekek nem tudnak kötődni az anyához. (Lehet, hogy van más családtag, akihez tudnak kötődni, akkor ennek a negatívumát lehet enyhíteni Þ de nagyon kell őt később is segíteni, hogy tudjon szeretni, meg tudja mutatni a szeretetét.)
      • Nem szívesen köt házasságot, nem akar olyan csalódást, mint amit az anyjával megélt…
  • Istennel kapcsolatban:
    • 1992-ben jelent meg az első cikk arról, ami a kötődést összekapcsolja a vallásossággal.
Kötődés a szülőkhöz
Biztos Bizonytalan
Kötődés a valláshoz Biztos Pozitív együttjárás

(A vallásosság megőrzése.)

Vallásos kompenzáció

(Megtérés, pozitív istenkép.)

Bizonytalan Negatív együttjárás

(Elidegenedés a vallástól.)

Pozitív együttjárás

(Elidegenedés a vallástól.)

vagy

Negatív együttjárás

(„Hamis istenek.”)

  • A kapcsolat rendkívül fontos Þ sok bizonytalan kötődést nem lehet máshogy gyógyítani, csak a kapcsolattal.
    • Ha én egy emberrel foglalkozom segítőként, akkor a kapcsolatot használom fel a gyógyításra, nem pusztán a beszélgetést. A döntő kérdés, hogy ki tudom-e alakítani a másikkal a személyes kapcsolatot, nem annyira az, hogy miről beszélünk.
  • A biztonságos kötődés nem csak azt határozza meg, hogy mennyire vallásos-e valaki, hanem azt is, hogy milyen módon lesz vallásos:
    • Megmarad-e valaki a „lázadó csoportban”, vagy felnőtt hite lesz-e.
  • Az istenképe jellege olyan lesz, hogy azt a korai hiányt (amit a gyerek megélt), azt kompenzálja!
    • Ez változik, fejlődik.
    • Ez kicsit hasonlít ahhoz az elmélethez, hogy az emberi kapcsolatoknak kétféle kapcsolata van:
      • 1) Csere-elméletre épül Þ adok-veszek
      • 2) Szövetségre épülő kapcsolat

ß

  • Amíg az ember bizonytalan, addig az ember Isten kompenzációként jelenik meg, és az  adok-veszek elmélet erősödik meg. Amikor biztosabbá válik a kötődés, akkor egy „közösen együtt haladunk” kép, Isten mint Társ válik erősebbé.

Pál dilemma:

Történet (saját szavakkal):

Pál egy nagyon jól menő cég tulajdonosa, sok konferenciára is elhívják, hogy sikeres stratégiájáról előadást tartson. Menyasszonya is van, egy gyönyörű, kedves, fiatal nő. Pál épp egyik konferenciára utazik repülőgéppel Amerikából Európába, amikor turbulenciába kerül a gép, és valamilyen hibából kifolyólag zuhanni kezdenek. Kitör a pánik a gépen. Pál így imádkozik: “Uram, sikeres és csodás életet adtál nekem. Most meg fogok halni. De ha megmented az életem, megígérem, hogy elmegyek Afrikába és a szegény embereken fogok segíteni.”

A repülőgép megmenekül, így minden utas is. Pál eljut a konferenciára, majd haza is utazik menyasszonyához. Emlékezve az imájára, mit kell most tennie?

Advertisements
 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s